Terasz beépítés

A terasz beépítés a ház bővítésének egyik formája

A terasz beépítés tökéletes módja annak, hogy egész évben használható, energiatakarékos kerthelyiséget kapjunk. A terasz, balkon vagy lodzsa beépítése előtt érdemes megismerkedni ezen fogalmak jelentésével.

A terasz

A terasz fogalma a mezőgazdaságban alakult ki. Jelentése mezőgazdasági hasznosítású földterületen a lejtőt megtörő, természetes vagy mesterségesen kialakított vízszintes felület, amelyen általában növényeket termesztenek.

Ezen jellemzői alapján került be az építészetbe a terasz fogalma, és az olyan létesítményeket nevezik így, melyek az épületnek a természettel való közvetlen kapcsolatát megteremtik. Ezek a létesítmények alapvetően családi- vagy társasházak földszinti szobáit a kerttel összekötő, többnyire fedett területek. Fontos szempont, hogy ha a terasz alapjának magassága nem éri el az 1 métert, akkor a terasz nem számít bele a ház beépített alapterületébe. A teraszoknak egy nagyon különleges megvalósulási formája a tetőterasz. Az épületek járható, lapos tetején kialakított rész, melyet virágágyásokkal, napozórésszel, esetleg medencével egészítenek ki.

Erkély, balkon és lodzsa

A terasszal ellentétben az erkély az épületek emeletén található. A homlokzat síkjából kinyúló, korláttal vagy mellvéddel határolt födémszakasz. Jellemző rá, hogy a homlokzati síkból 1-2 méterre nyúlik ki és vastagsága minimum 10 centiméter kell hogy legyen. Korábban készültek erkélyek konzolos gerendaerősítéssel, de napjainkban a vasbeton alkalmazása ezt fölöslegessé teszi. A történeti építészetre jellemző, hogy az erkélyeket vagy francia nevén balkonokat mindig konzolok tartották. A mellvédet kovácsoltvas korláttal látták el, melyre jellemző volt a korlátbábos, díszített szerkezet is. A korai télikertek egyik formájának is tekinthetjük a homlokzatsík elé kiugratott térbővítő fülkét, amely lényegében egy zárt erkély. Ezt a polgári építészetben a középkortól kezdve előszeretettel alkalmazták.

A zárterkély jellemző volt a korai építészeti stílusokra. A várak, kastélyok, esetleg gazdagabb udvarházak kápolnájának szentélyét zárt erkélyes formában alakították ki.

A 20. század építészetére jellemző a homlokzatsík visszaugratásával kialakított félig zárt erkélytípus, vagy más nevén loggia. Az ilyen erkélyek beépítésénél elegendő a homlokzat síkjában műanyag nyílászárók elhelyezése.

Miért kell beépíteni a teraszt?

A közösségi tér létrehozása mellett a balkon és terasz állagmegóvására is alkalmas a szakszerű beépítés, a télikertté alakítás. A teraszkonstrukciók jellemzője a hideg, fagyálló padlóburkolat, mely azonban az évszakok változásával óhatatlanul erodálódik. A megfelelő beépítési mód kiválasztásával olyan teraszt vagy erkélyt kaphatunk, mely télen védett a hidegtől és a csapadéktól, ugyanakkor nyáron biztosítja a kapcsolatot otthonunk és a természet között.

Csak a kertes házban lehet télikertet kialakítani?

Emeletes házban lakók sem kell, hogy szomorkodjanak, hiszen számukra ott az erkély vagy a loggia beépítésének lehetősége. A legtöbb emeletes ház erkélye kihasználatlan, miközben a lakás beosztása és elrendezése elviselne egy plusz helyiséget. Ha megfelelő szakemberekkel és jó minőségű anyagokkal dolgozunk, akkor nem csak télikertet, de egy pihenőszobát vagy dolgozószobát is kialakíthatunk. A balkonok beépítésénél fontos szempont a megfelelő hang és hőszigetelés kiválasztása. Amennyiben a beépítést szakember végzi, a fal kibontásával akár lakószobánk, nappalink mérete is jelentős mértékben növelhető. A kivitelezésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy szakszerűen és jól legyen megoldva a csapadék, az esővíz elvezetése. A fal penészedésének és nedvesedésének megelőzése érdekében a nedvesség és a pára elvezetésére is gondot kell fordítani.

 

Ajánlatot kérek